Próbaképek, avagy “original” Rosalie :)

A napokban készült rólam pár Rosalie-s kép – ez még nem konkrét cosplay, csupán a karakter megidézése összhatásban, én mégis nagyon örülök nekik, mert úgy érzem, ezt a célt sikerült megvalósítani. Pluszban én is kicsit jobban rá tudtam hangolódni a karakterre, ami azért szerintem fontos előkészület. :) Sajnos a szakdogám miatt (újra kellett kezdenem, mert kiderült, hogy én nem szakdogát, hanem élből doktori disszertációnak megfelelő irományt alkotok… -_-”) még mindig nem lett elég időm arra, hogy tisztességgel összerakjam ami még Rosalie-hoz kell (kesztyű, blézer, medál, fülbevaló). De ami késik, nem múlik, szóval még a con előtt nyélbe tudom ütni ezt is, mint idei első cosplayemet. :) Már nagyon várom azokat a képeket is. :) Mindenesetre addig publikálnám a már elkészülteket. Ezek természetesen Csepi zsenijét és Enji retusáló művészetét dicsérik. :D Nélkülük negyed ennyire jók sem lettek volna a képek, szóval hálásan köszönöm Nekik! :3

Első fotózás: Rosalie Hale (Twilight)

Na, igen. :D Meglepő lehet, hogy megint blogolok, és főként az, hogy pont egy ilyen témával, hiszen utoljára azt ígértem, a Klaudos leírásokat folytatom. :) Azonban közbejött egy pályázat, amit úgy gondoltam, megpróbálnék vele, így először oda rendszerezném az egészet. Nem igazán bízom a cikk sikerességében, mivel úgy gondolom, az én “újságírói elváráshorizontom” nem feltétlen egyezik meg azzal, amit erre a célra várnának el – de az ingyen jegy, az ingyen jegy, és a jelenlegi helyzetemben nekem sokat számítana. :P S mivel Klaud Nine az egyetlen (bár korántsem élvonalbeli vagy különösebben minőségi) cosplayem, amit kisebb javításokkal e célra fordíthatok, így leírás-ügyileg most titkosítanám. És helyette rátérnék az első ügyre, amiről a következő hetekben röviden írni szeretnék, és amit a saját csigatempómban két könyv közötti lazításként be is tudok vállalni.

Bár valószínű volt, hogy ez az évem nem úgy alakul mégsem, hogy lehessen végre live cosplayem, mégis úgy döntöttem, szánok egy kis időt és pénzt erre a cuccra. Nem lesz tökéletes, ezt már most látom, de nem is arra törekszem ezzel, hogy megváltsam a világot. Nikki Reed amúgy is sokkal szebb nálam, és (ha valakinek még nem tűnt volna fel) nem vagyok egy kifejezett Twilight-rajongó amúgy sem. :) Felmerül a kérdés így, hogy akkor miért Rosalie? A válasz pedig egyszerű: a kontaktlencséimet szeretném még utoljára, valami hozzájuk passzoló dologhoz felhasználni. :) És mivel eleve a Twilight kapcsán jött meg az ihletem a démoni vámpírszemekhez, illetve fotózásos szempontból lehetőséget látok az egészben szép képekre, nem volt kérdés, hogy bevállalom a népharagot és/vagy a közröhej tárgya státuszt. :P Valamint, mivel az egyetlen karakter a film(ek)ből, aki valamelyest passzol hozzám és akit még szegről-végről kedvelek is, az Rosalie, ezért jutottam el eddig a dologig. És eddig a ruháig.

(tovább…)

Oscar 2011 – Dress Side Story

Vagyis ami igazából nem lényeges, de én kiemelném. Méghozzá azért, mert a hobbimnak köszönhetően számomra mégis lényeges lett (már a díjazottak névsorán túl), és mert szeretném, ha egy helyen lenne “megörökítve” és összegezve ez az egész. De mi is ez az egész? Nos, az én kis összesítésem azokról a ruhákról, estélyikről, amelyek bizonyos szempontból megragadták a cosplayes és hobbi varrós fantáziámat. Kis szöveges körítéssel (hogy melyik miért) íme a lista:

(tovább…)

Mivel még élek…

…úgy gondoltam, adok is valami rövid életjelet magamról. Sok infó vagy újdonság nem lesz benne, plusz mivel ez most kilinkelődik a cosplayes blogdzsungelbe is, inkább erre a témára hegyezném ki – a változatosság kedvéért. (tovább…)

No. 1 in 2011

Hát, igazából már megvárhattam volna azt a három napot, hogy elteljen egy hónap két bejegyzés között, de végül nem így tettem. Ma (vagyis inkább már tegnap, mert most hajnali 2 van XD) sikerült letennem a 3. esztétika szigorlatot is, így pedig valahogy úgy érzem, esztéta pályafutásom be is fejeződött. Ezt a tananyagot, ami nem kevés már oldalszámra sem, valahogy a tanulmányaim átfogó esszenciájának érzem. S most, hogy ezt “letudtam”, indulhat a szakdolgozat-project. Nem kevés félelem, izgalom, ambíció és remény van most bennem e téma kapcsán. De bízom benne, hogy április 15-én hasonló szellemben szösszenhetek majd egy rövidet. :)

Most igazából csak annyi lenne a lényeg, hogy átalakítottam a blog küllemét. Valami világosabb, frissebb, üdébb, pozitívabb designt szerettem volna, s remélem, az idetévedők szemét is megnyugtatja majd, nem csak az enyémet. :) A következő időszakban nem csüggedhetek, kellenek a pozitív gondolatokat/hangulatot ébresztő dolgok, és ez is egy ilyen dolog. Ha vámpíros és gótikus hajlamaimat nézzük, talán annyira nem illik hozzám, de seráfütty, egyelőre így hagyom, és jó ez nekem. Aztán jövőre lehet, hogy megint váltok. :)

Mindenesetre dolgosan indul ez az év – három hét tanulás meghozta a maga jeles eredményét. :) Ez pedig azt mondja nekem, hogy a kemény és elszánt munka igenis meghozza gyümölcsét, tehát a nyárig rám váró feladatokat ebben a szellemben fogom teljesíteni mindenképp. :)

Ennyi voltam, ha van valami, úgyis pöttyentek. :)

Évvégi utolsó cosplayes

Több dologról is szó lesz. Sorrendben, pontokba szedve:

1. Animekarácsony 2010

2. 2010-es “értékelés”

3. Tervek 2011-re

(tovább…)

Lau Shimin, az Innocence (Klaud Nine)

Mivel mindjárt itt az Animekarácsony, elérkezettnek és megfelelőnek találtam az időt arra, hogy a hátralévő időben napról napra, pontról pontra vegyem a jelmezem egyes részeit, így naplózva az elkészítést. Persze megtehetném azt is, hogy mindent egyetlen postba sűrítve közlök, de az úgy túl sok lenne. Így részekre bontottam az egészet, és “epizódokban” naplózom, hogy milyen munkálatokat is jelentett ez az egész. (Plusz a karakter is megérdemli, hogy többet szóljak róla.)

Egészen pontosan Klaud Nine generálisról van szó, a D.Gray-man című animéből. Korábban már lamentáltam róla, hogy miért ő, és akkor azt is elárultam, hogy az Őszi Mondoconra tervezem a ruhát. Nos, addigra csak olyan 60%-át tudtam elkészíteni, sufnizni pedig nem szerettem volna, mivel ez a jelmez (a korábban említett okok miatt) fontos nekem. Így még egy kis időt ráfordítottam (és fordítok még most is), hogy e héten szombaton úgy tudjam színpadon felvonultatni ezt a cosplayemet, ahogy szeretném, s hogy ne legyen vele kapcsolatban szégyenkezni valóm.

Elég hosszúra nyúlt már ez a bevezetés, ám mielőtt az aktuális “elemre” rátérnék, annyit fűznék még hozzá, hogy eddig ezt a cosplayemet érzem a legtechnikásabb, legnehezebb és legkomolyabb szerelésemnek. Nyugodtan ki lehet miatta röhögni, hogy így gondolom, mert így ránézésre nem egy nagy cucc, nekem mégis nagy kihívás volt. Persze, az majd szombaton vagy még inkább utána, a képeket visszanézve derül ki, hogy büszke lehetek-e rá és sikerült-e teljesíteni az akadályt. Én bizakodom.


(tovább…)

Neil Gaiman: Csillagpor

Vannak írók, akiknek nem kell tankönyvekben szerepelniük vagy Nobel-díjat kapniuk ahhoz, hogy az ember lányának valahogy mégis sikerüljön úton-útfélen a nevükbe botlania. Neil Gaiman számomra pontosan ez az író. S ha már annyiszor “találkoztam” vele, gondoltam, végre-valahára megnézem magamnak jobban is. Na, nem úgy, hogy elolvasom az életrajzát és nézek róla egy pofás fényképet. Inkább úgy, hogy kézbe veszem egy (vagy inkább több) írását, mert egy igazi írót istenigazából csak az alkotásain keresztül lehet megismerni. Hát így kezdődött rövid, de annál tartalmasabb kalandom a Csillagporral.

(tovább…)

Harry Potter és a halál ereklyéi – I. rész

Adhattam volna ennek a postnak éppenséggel valami kvázi-frappáns címet is, de feleslegesnek találtam. Egyrészt (tőlem szokatlan módon) nem szeretnék kisregényt írni, másrészt ez pontosan erről a filmről szól, nagyon minimális személyes adalékkal, amit bővebben majd egy másik alkalommal szándékszom kifejteni. Csapjunk is a hippogriffek közé!

(tovább…)

2010. november 16.

Először is azért egy dátumot adtam meg címnek, mert ez az egészet nem tudom jobban körülírni. Olyan volt ez a napom, mintha nem is egy, de kb. három nap lett volna egyben. :) Mindenesetre jó volt nagyon, és az az igazság, hogy öröm lenne, ha leélhetném így az egész életemet. :D De persze azért azt nem lehet. Na, de milyen is volt ez az egész? Hát, kezdjük szépen sorjában! :)

(tovább…)

Előző korábbi bejegyzések

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.